Freud és a pszichoanalízis (öM 4. kötet) - Carl Gustav Jung

Freud és a pszichoanalízis (öM 4. kötet) leírása Részlet a német kiadó elő˜szavából: Jung érdeklő˜dése az évek során lassan elfordult a pszichiátriától, s a pszichoanalízisen és a tipológián át haladva az archetípusok elméleténél, majd végül a vallásos motívumok lélektanánál állapodott meg. Így könnyebb volt a megfelelő˜ témák alatt csoportosítani a kiadott tanulmányait, bár volt olyan anyag, amelyet ugyanilyen joggal máshová is beilleszthettünk volna. Ebbő˜l következik, hogy a Gesammelte Werke minden egyes kötete a keletkezés ideje vagy a tartalom alapján élő˜ szövedéket alkot az összes többivel, és nem elég egyetlen kötetet elolvasnunk, ha alaposan meg szeretnénk ismerni, mit gondolt Jung egy-egy témáról. Bármilyen legyen is a válogatás, egyetlen kötet sem tudja történeti perspektívában mutatni a gondolatok fejlő˜désének folyamatát. Jelen kötet Jung 1906 és 1916 között született fő˜bb műveit tartalmazza Freudról és a pszichoanalízisrő˜l, két késő˜bbi írása azonban könnyen érthető˜ okokból szintén bekerült ebbe a válogatásba. Aki ismeri Jung műveit, megállapíthatja, hogy gyakran történik bennük utalás Freud nézeteire vagy elméleteire: a szerző˜ érdeklő˜dését a századelő˜tő˜l egészen élete végéig lekötötte ezek kommentálása. E kötet tudományos dolgozatai ugyan nem adnak átfogó képet Freudról és a pszichoanalízisrő˜l, azonban kellő˜ áttekintést adnak arról, hogyan változtak Jung nézetei a témáról. Az 1907 és 1912 közötti években, amikor még Jung is pszichoanalitikus volt, szoros kapcsolatban állt Freuddal. Noha a kettő˜jük közötti személyes viszony – jórészt a Wandlungen und Symbole der Libido című könyve publikálása (1911–1912) után – kezdett feszültté válni, Jung 1914-ig változatlanul elnöke maradt a Nemzetközi Pszichoanalitikus Társaságnak. Jelen kötet első˜ része (I–VIII. fejezet) Jung Freuddal folytatott szoros és „lelkes” együttműködésérő˜l számol be; a második és harmadik rész (IX–XIII. fejezet) a jungi kritika lényeges elemeit tartalmazza, amelyek késő˜bb a nyílt szakításhoz vezettek. A negyedik rész (XIV., XV. és XVI. fejezet) kicsit közelebbi bemutatásra szorul. Az eredetileg 1908-ban írt Az apa szerepe az egyén sorsában című írása szorosan összefonódik az első˜ rész anyagával. A szerző˜ azonban 1949-ben alaposan átdolgozta a cikket, a módosítások pedig elég alaposak voltak ahhoz, hogy az utolsó részbe kerüljön. A Freud és Jung kontrasztja (1929) című esszé a Kölnischer Zeitung szerkesztő˜jének megrendelésére íródott, és az akkori közönség igényét szerette volna kielégíteni, amely kíváncsi volt Freud és Jung viszonyára.

...ung 1906 és 1916 között született főbb műveit tartalmazza Freudról és a pszichoanalízisről ... Christfried Tögel: Varga Jenő és a pszichoanalízis ... . Aki ismeri Jung műveit, megállapíthatja, hogy gyakran történik bennük utalás Freud nézeteire vagy elméleteire: a szerző érdeklődését a századelőtől egészen élete végéig lekötötte ezek kommentálása. E kötet ugyan nem ad átfogó képet Freudról és a ... SIGMUND FREUD - FERENCZI SÁNDOR: LEVELEZÉS I/2. KÖTET, 1912-1914 [június] Sigmund Freud és Ferenczi Sándor levelezése első kötetének máso ... A szellem jelensége a művészetben és a tudományban (öM 15.... ... . KÖTET, 1912-1914 [június] Sigmund Freud és Ferenczi Sándor levelezése első kötetének második része az 1912 elejétől a szarajevói merénylet napjáig, 1914. június 28-ig írott leveleket tartalmazza. Ez az időszak mindkettejük számára igen termékeny volt. A sorozat kötetei: Freud és a pszichoanalízis (ÖM 4) Lélektani típusok (ÖM 6) Az archetípusok és a kollektív tudattalan (ÖM 9/I) A nyugati és a keleti vallások lélektanáról (ÖM 11) A szellem jelensége a művészetben és a tudományban (ÖM 15) A pszichoterápia gyakorlata (ÖM 16) A személyiség fejlődése (ÖM 17) A sor szélén lévő, betűjeles évszámok a Sigmund Freud-Gesamtbibliographie tételszámai (by Ingeborg Meyer-Palmedo, S. Fischer Verlag), amelyek Freud műveinek német nyelvű összkiadására vonatkoznak (Gesammelte Werke 18 kötet. London, Imago, 1953-1966). Életútja. Carl Gustav Jung 1875. július 26-án született Kesswilben. Apja a svájci reformált egyház lelkésze, ezáltal keresztény kulturális hagyományban nőtt fel. Anyja szintén lelkész lánya volt. Édesanyjának a misztikus irányultsága erős befolyást gyakorolt rá. E kötet tudományos dolgozatai ugyan nem adnak átfogó képet Freudról és a pszichoanalízisről, azonban kellő áttekintést adnak arról, hogyan változtak Jung nézetei a témáról. Az 1907 és 1912 közötti években, amikor még Jung is pszichoanalitikus volt, szoros kapcsolatban állt Freuddal. Ismerd meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat - mert a sorsod te vagy! Nem külső erők uralkodnak rajtad, jellemed, személyiséged alakítja jövődet - mo... Életpályája Tanulmányai. Marx Károly Közgazdasági egyetemen (mai nevén Budapesti Corvinus Egyetem) végzett 1983-ban, okleveles közgazdászként. 1984-ben dr. univ. címet szerzett szociológiából. Az ELTE pszichológia szakán 1989-ben MA-fokozatot szerzett. Freud nyelvjátéka (A pszichoanalízis, mint hermeneutika és narráció) a címe doktori disszertációjának, melyet 1993 ... Jelen kötet Jung 1906 és 1916 között született főbb műveit tartalmazza Freudról és a pszichoanalízisről. Aki ismeri Jung műveit, megállapíthatja, hogy gyakran t Freud és a pszichoanalízis (9789639534643) - A legújabb köny A negyedik kötet szintén Freud műveinek antológiája volt A pszichoanalízis metodikája és technikája{31} címmel, és a következő írásokat tartalmazta: Zur Dynamik der Übertragung, Über fausse reconnaissance während der psychoanalytischen Arbeit, Die Freudsche psychoanalytische Methode, Über Psychotherapie, Zur Vorgeschichte der ......